Visszatért a napsütés, s az óceán is megnyugodott az utóbbi két nap háborgását követően. Igaz még egy napot el kell töltenünk a hajón, míg a Kanári-szigetekhez érünk, de édes ez a rabság. Mint eddig is minden nap, a maira is jutott az érdekességekből. Egyrészt bemutatták a törzsutasok még magasabb tagsági szintjének a jégszínház társulatát, egy zártkörű összejövetel keretében, másrészt 40 szerencsés és vállalkozó szellemű vendég megtekinthette a hajó színháza működésének és működtetésének kulisszatitkait, hátterét.

A jégszínház minden Royal Caribbean hajón a Studio B névre lett keresztelve, s immáron 10 hajójukon is fellelhetőek ezek a szórkoztatási centrumok. Ez különösen szép teljesítmény, hiszen már majdnem a flotta fele rendelkezik vele. Mindamellett a világ egyetlen hajótársaságaként büszkélkedhetnek ezzel a szolgáltatással! Maga a jégszínház a legfrissebb műszaki vívmányokat vonultatja fel mind fény-, mind hangtechnikában. A hajó súlypontja miatt a legalsó, utasok által is látogatható fedélzeten helyezték el, ami egyrészt teljesen egyértelmű, ugyanakkor a hatalmas jégfelület hűtése külön nehézséget okoz az alatta található gépház miatt. Az sem elhanyagolható, hogy a jégpálya súlya meghaladja a 317,5 tonnát! Egyszóval technikai bravúr (ez is) a javából. 

A társulat 10 főből, 5 fiú és 5 lány részvételével áll össze. A tagok egytől-egyig profik, saját országuk világbajnokai, akik a versenyzést már befejezték és életüket, fiatal korukra való tekintettel, ezzel a munkával próbálják megalapozni. Jelen esetben Ausztrália, Franciaország, Kanada, Lengyelország, Litvánia, Svédország és az USA képviselőiről beszélhetünk. Egy-egy ilyen csapat tagjai, habár egyénileg szerződtetik őket, egyazon időtartamra kapják a szerződésüket, így hat hónap elteltével egyszerre mennek szabadságra és egy teljesen új gárda veszi át a helyüket. Az újak, mivel az "öregek" Rómából velünk együtt utaznak haza, már itt vannak és figyelik elődeiket. Természetesen a parancsnok itt is megjelent, s hogy elég hatásvadász legyen a belépője, nem saját lábán lépett a jégre, hanem egy jégegyengető gép tetején ülve hozatta be magát. Lassan már megszokja tőle az ember a hasonló gegeket.

A színház esetében, amely a mi hajónkon a Metropolis keresztséget kapta, egy szintén ultramodern, 1500 főt kényelmesen befogadó, két szintes, bárral ellátott teremről beszélhetünk. A hajó elejében, szinte az orrában kapta meg helyét, amely bizonyos hátrányokkal itt is jár, bár a legfőbb gondot a táncosoknak a hullámzás jelenti. A legérdekesebb rész számomra nem a színpad sűlyesztő vagy színfalakat mozgató rendszere volt, hanem a teljes hangkeverő pult, illetve nevezzük inkább "állomásnak". Habár 2002-ben, a hajóval egyidőben született, s ezáltal még nem digitális, mégis kezelője szerint a világ ma is fellelhető egyik legnagyobb és legmegbízhatóbb ilyen rendszere, több mint 60 bejövő csatornát kezelve egyidejüleg. Minden hozzá kapcsolódó kiszolgáló eszköz persze számítógépek által vezérelt és ebből kifolyólag hallatlan, másodpercek tört részeihez igazodó precizitás jellemzi az összes előadást. A lámpák is egy előre betáplált koreográfiát követnek, minek értelmében nem tud elcsúszni egymástól a zene, a hang és a világítás. S, ha valamelyik énekes mikrofonja felmondaná a szolgálatot, az előre felvett énekhangok azonnal kiváltják a bajba jutott művészt olyan gyorsasággal, hogy azt a nézők észre sem tudják venni, mert ahogy mondani szokták: "...The show must go on..." Egy-egy produkció ellenben elég sokáig, 8-10 évig is fut, hiszen rengeteg időt és energiát ölnek bele a floridai Hollywood egyik műhelyében, ahol a kiválasztott énekesek és táncosok még a szárazföldön kell, hogy betanulják az előadásokat, ugyanis a hajón már teljesen magukra maradnak. Nincs koreográfus, öltöztető, karmester, csak önmaguk és az ezerszer begyakorolt mozdulatok.

Ma este a második, un. formális estén vagyunk túl, s kedvenc ukrán énekesnőm sokadik ámulatba ejtő produkcióján. Ez az első szerződése hajón, s amint végetér hat hónapos küldetése, Rómában ő is elhagyja a Navigatort. Állítólag örökre, mert a hajós lét nem neki való. Az jár a fejemben, hogy ez a tehetséges és szép lány vajon mire számított? S mit akarhat?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.